Tudtad, hogy néhány ember úgy gondolja, Anglia szeretett költője valójában nem is létezett? Egy régi teória szerint a Shakespeare-nek tulajdonított irodalmi mesterműveket valójában Edward De Vere, Oxford grófja írta.
- Shakespeare apjának számos munkája volt, néha fizettek, hogy sört kóstoljon
John Shakespeare 1551-ben érkezett meg Stratfor-upon-Avonba, ahol különböző szakmákba kóstolt bele. Árult bőrtermékeket, malátát, gyapjút, kukoricát. 1556-ban hivatásos „kóstoló” lett belőle, ami annyit tesz, ő volt a felelős a maláta likőr és a kenyér ellenőrzéséért. A következő évben újabb nagy lépést tett a társadalmi ranglétrán, elvette feleségül Mary Ardent, egy arisztokrata földbirtokos lányát, aki korábban az apja főnöke volt. John később uzsorás lett, és rendelkezett jó pár helyi pozícióval, egy ideig Stratford polgármestere is volt. - Idősebb nőtt vett feleségül, aki akkor már három hónapos terhes volt
1582 novemberében, a 18 éves William feleségül vette Anne Hathawayt, aki nyolc évvel volt idősebb nála. Hat hónappal az esküvő után, Shakespeare-nek lánya született, Susanna, őt pedig 1585 februárjában az ikrek, Hamnet és Judith követték. Anne-nel való kapcsolatáról keveset tudni, kivéve azt, hogy gyakran éltek külön és végrendeletében a nőre hagyta az otthonukban lévő ágyat, mint a „Második legjobb ágy”, ahogy Shakespeare nevezte. - Szülei minden bizonnyal írástudatlanok voltak, és nagy valószínűséggel a gyerekei is
Senki sem tudja biztosan, de nagy a valószínűsége, hogy John és Mary Shakespeare sohasem tanultak meg olvasni és írni, ahogy az ő rangjuknak megfelelően ez megszokott volt I. Erzsébet uralkodása idején. William a stratfordi gimnáziumban tanult olvasni, írni és latint. A felesége és két felnőtt korú gyereke – Susanna és Judith – szintén nem tudtak írni, bár Susanna a nevét megtanulta lefirkálni. - Senki sem tudja, mit csinált Shakespeare 1585 és 1592 között
Életrajzírói döbbenetére, Shakespeare teljesen eltűnt a történelemből erre az időre. De vajon mit csinálhatott egy újdonsült férj, apa és a jövő irodalmi ikonja ebben a hét évben? Történészek azt feltételezik, hogy tanárként dolgozott, jogot tanult, bejárta Európát és csatlakozott egy színjátszó csoporthoz, ami áthaladt Stratfordon - Színdarabjaiban tűnik fel először számos ismert kifejezés
William Shakespeare hatása az angol nyelvre a valaha volt legnagyobb a történelemben, amit író gyakorolhat egy nyelvre. Szavak és kifejezések sokasága köszönhető neki, amik még mindig megjelennek a mindennapi beszédben. Olyanok, mint például a „divatos” (Troilus és Cressida), „álszent” (Szeget szeggel), „szemgolyó” (Szentivánéji álom), „fakó” (Ahogy tetszik), „előre eldöntött ügy” (Othello), „egy csapásra” (Macbeth).
De a szavakon túl, neveket is „feltalált”, úgymint Olivia, Miranda, Jessica. - Valószínűleg rosszul mondjuk a nevét
Különböző források szerint akár nyolcvan féle változata is lehet annak, hogyan betűzték a vezetéknevét. Ilyen lehetett a Shappere és a Shaxberd is. Abból a kevés aláírásból, ami megmaradt kiderül, hogy a Bard sosem szerepelt a nevében, viszont szívesen használt különböző variációkat és rövidítéseket, úgymint Willm Shakp, Willm Shakspere és William Shakspeare. Akárhogy is betűzte az biztos, hogy a Shakespeare név a régi angol „schakken” (hadonászni) és a speer (lándzsa) szavakból származik. - Shakespeare sírfelirata egy átkot rejt
William Shakespeare 1616. április 23-án halt meg, 52 éves korában, ami nem rossz egy olyan korban, ahol az átlag életkor 30 és 40 év között mozgott. Azt azonban talán sohasem tudjuk meg, hogy mibe halt bele. Bár vannak olyan feltételezések, miszerint beteg lett, miután egész éjszaka ivott, színdarabíró társával, Ben Johnsonnal. Annak ellenére, hogy a betegség hamar elvitte, volt elég segítsége ahhoz, hogy feljegyezze a sírfeliratát, ami a stratfordi templom belsejében látható. Ezzel az volt a célja, hogy kiküszöböljék a sírrablást, ami az akkori Angliára jellemző volt. - Shakespeare arany karika fülbevalót viselt – vagy úgy gondoljuk
William Shakespeare megjelenéséről különböző 17.századi festményről van fogalmunk, amiken megfestették, hogyan is nézhetett ki valójában. Az egyik leghíresebb ábrázolásán, a Chandos portrén, ami egykori tulajdonosa után kapta a nevét, szakállal, hátrafésült hajjal, ingben és a bal fülében egy arany, lógó fülbevalóval láthatjuk. Shakespeare korában nem volt szokatlan a férfiakon a fülbevaló, a bohém életstílus trendi védjegyének számított. A divatot valószínűleg a tengerészektől lesték el, akik egy arany fülbevalót hordtak a fülükben, hogy ez fedezze a temetési költségüket, ha meghalnának a tengeren. - Észak-Amerika 200 millió seregélye köszönheti létezését Shakespeare-nek
Shakespeare munkái több mint 600 hivatkozást tartalmaznak különféle madarakról, a hattyútól kezdve a galambon és a verében át a pulykáig. A seregélyek a IV. Henrik király Első részében jelennek meg. 1890-ben az amerikai Eugene Schiffelin úgy döntött, hogy minden olyan madarat beszerez, ami Shakespeare életművében fellelhető, de hiányzik az Egyesült Államokból. A projekt részeként seregélyeket engedett el a New Yorki Central Parkban. Majd százharminc évvel később, ezek a rendkívül alkalmazkodó fajok, még mindig az eget szántják. - Néhány ember szerint Shakespeare csaló volt
Hogyan tudna egy közember, aki sohasem járt egyetemre és nem merészkedett még Stratford határain túl a legtermékenyebb, világhírű és ékesszóló író lenni a történelemben? Karrierje elején, Shakespeare meséket szőtt, amik a nemzetközi ügyekről szóltak. Ezek igencsak mély tudásról és jártasságról árulkodtak európai fővárosokról, a történelemről, királyi udvarokról és a felső osztályról. E miatt hiszi azt néhány teoretikus, hogy egy vagy több szerző próbálta meg William Shakespeare mögé elrejteni valódi identitását. Ilyenek lehetnek Edward De Vere, Francis Bacon, Christopher Marlowe és Mary Sidney Herbert. A legtöbb tudós és irodalmár szeptikusan áll ehhez a felvetéshez, habár gyanús hogy Shakespeare néha dolgozott más színdarabírókkal is.
Forrás: Szerzői könyvkiadás
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.