A munkahelyi stressz negatív egészségügyi hatásai minden negyedik embert érintenek. A munkájukkal hosszú távon elégedetlen munkavállalók esetén gyakori az alvászavar és a magas vérnyomás, ráadásul gyakrabban kapnak el fertőző betegségeket. Eláruljuk, hogyan kezelheti a munkahelyi stresszt és érezheti magát jobban a munkahelyén!

A Business Insider beszámolt egy átfogó kutatásról, amit ohioi szociológusok 40 éven keresztül végeztek 6400 ember bevonásával. A vizsgálatban résztvevők a tanulmányaikat folytatták vagy friss munkavállalók voltak a felmérés kezdetén, és négy évtizeden át folyamatosan mérték az elégedettségüket, valamint a pszichikai és fizikai állapotukat.

Mindössze 15% volt azok aránya, akik a kezdetektől fogva elégedettek voltak a munkájukkal és azok is maradtak. 17% nyilatkozta, hogy a kezdeti nehézségek után boldogabb időszak következett. A vizsgálatban résztvevők közel fele azonban a kezdetektől fogva rosszul érezte magát a munkahelyén.

A vizsgálat szoros összefüggést igazolt a munkahelyi közérzet és az egészség között.

Az elégedett munkavállalók mind testi, mind lelki tekintetben egészségesebbek voltak. Azok, akik a kezdeti nehézségek után megtalálták az örömet a napi munkában, ugyancsak jó egészségi állapotban voltak. A folyamatosan elégedetlenek között azonban gyakori volt az alvászavar, a mentális- és érzelmi probléma, a hát- és deréktáji fájdalom, a magas vérnyomás, ráadásul kisebb ellenállást mutattak a fertőző betegségekkel szemben is.

Mennyire stresszesek a magyar munkavállalók?

Ha egy kicsit tovább gondoljuk ezeket az adatokat, és hozzávesszük a jellemző hazai munkahelyi viszonyokat, ráébredünk, hogy az egészségünk védelmének sarkalatos pontjához értünk.

Hajlamosak vagyunk ugyanis az élet velejárójának tekinteni a fokozott munkahelyi stresszt. Itthon különösen ritka, hogy kiállunk magunkért, és próbáljuk egészségesebbé tenni a munkahelyi légkört. Részint nincs meg a kultúrája ennek, másrészt féltjük az állásunkat.

Ugyanakkor az egészségesebb, boldogabb munkavállaló kreatívabb, munkája hatékonyabb, azaz jobb munkaerő. Ebből jól látható, hogy a munkáltató és a munkavállaló érdekei tökéletesen egybeesnek.

Sajnos itthon a munkaadó-munkavállaló viszonyban mindkét félnek bőven vannak tennivalói ez ügyben. A munkaadó nem mindig tekinti feladatának a dolgozói elégedettség követését, szintjének emelését, a munkavállaló pedig nehezen ismeri fel magában a kezdeti jeleket, hogy változtatnia kellene. Sok esetben csak komoly testi-lelki tünetek meglétekor derül ki, hogy a háttérben akár több évtizedes munkahelyi stressz áll.

Mit mutatnak a hazai kutatások?

2013 óta a Semmelweis Egyetemen folyik egy átfogó munkahelyi stressz felmérés.

A bemutató írás első mondatai a következők: „A nagyfokú munkahelyi stressz pszichés (depresszió, szorongás, pánik, kiégés) és szomatikus (szív-érrendszeri, gyakori nyak-, hát- és derékfájdalom) megbetegedések rizikótényezője. A hazai és nemzetközi kutatások szerint a munkahelyi stressz negatív egészségi hatásai a munkavállalók egynegyedét érintik.”

A kérdőívet mi is kitöltöttük, és megdöbbentő eredményt kaptunk:

  • Magas a stressz szintünk, ezért stressz csökkentő technikák elsajátítása javasolt
  • Jelentősek a stresszel összefüggő testi tüneteink, forduljunk orvoshoz
  • Lelki tüneteink is jelentősek, forduljunk pszichológushoz

Sokunkban bujkál olyan feszültség, amiről nem veszünk tudomást. Érdemes rászánni az életünkből 10 percet a kérdőív kiöltésére, hogy szembesüljünk az állapotunkkal, időben fordulhassunk szakemberhez még a nagyobb baj bekövetkezte előtt, és a kutatást segítve hozzájáruljunk munkahelyeink emberközpontúvá válásához.

Milyen egy ideális munkahely? Hogyan segíthet a munkáltató?

Többek között:

  • A vezető figyelembe veszi a dolgozók véleményét, bevonja őket a döntésbe (demokratikus vezetési stílus)
  • Változatos munkát/munkakörülményeket biztosít a fásultság elkerülése végett
  • Világosak a munkacsoportok elé kitűzött célok, az egyén és a csoport felelősségi köre, illetve a hatáskörök
  • Elengedhetetlen az igazságos bérezés és jutalomrendszer, ami figyelembe veszi a teljesítményt
  • Az előléptetési rendszer teljesítmény alapú és világos
  • Egészségmegőrző programokat, prevenciós programokat támogat

 

Mit tehet a munkavállaló?

Nézzen szembe a valósággal, mérlegelje a munkahelye által nyújtott előnyöket és hátrányokat, és ne dugja homokba a fejét!

Ha a stressz szintje magas és ennek kezelése a mindennapi életben már gondot jelent, nyugodtan kérje pszichológus segítségét. Próbálja jelezni a vezető felé a tapasztalatait, annak a tudatában, hogy a munkáltató érdekeit is képviseli ezzel.

Ha pedig semmi nem segít, legyen bátor elgondolkodni a váltás lehetőségén!

Forrás: HRDOKTOR

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.