A napom eleje és vége a családom körül forog. De! A köztes időben egyedül vagyok.
Dolgozom (más néven: feltöltődöm), nyakamba veszem a várost, felnőttekkel találkozom, vásárolok – csupa furcsa program…
Otthon hagyhatom a plüssállatokkal teli hátizsákot, magassarkú cipő is szóba jöhet, nem kell százfelé figyelnem, nem kell egész úton magyaráznom – csupa furcsa állapot…
Egyik alkalommal eltűnődtem, hogy még így, “civilben” is vannak olyan jelek, amik biztosan elárulják: anya vagyok.
A tovább bővíthető lista a lelkizona.blog.hu oldalon olvasható.
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.