Helsinki Finnország fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Az Economist Intelligence Unit 2013-as rangsora szerint a világ nyolcadik legélhetőbb városa.[2]
Finnország déli részén, kelet-nyugati irányban középen, a Balti-tenger mentén a Finn-öböl partján fekszik. Számos öböl és félsziget tagolja, valamint 315 sziget is található a területén.
Helsinkit I. Gusztáv svéd király alapította a Vantaa folyó torkolatánál, a rivális Hanza-várost, Tallinnt ellensúlyozandó. 1550. június 12-én adta parancsba Rauma, Ulvila, Porvoo és Tammisaari polgárai számára, hogy költözzenek az új városba; ezt a napot tekintjük a város alapítási dátumának.
1643-ban a város a jelenlegi helyére, délebbre költözött, biztonságosabb és kényelmesebb kikötőt nyújtva a hajósoknak.
A környék svéd-orosz, német-balti háborúi miatt Helsinki stratégiailag fontos ponttá vált. A svédek és az oroszok többször elfoglalták egymástól a várost. 1809-ben Finnországot a győztes Oroszországhoz csatolták, mint független Finn Nagyhercegséget.
1812. április 8-án a svéd befolyást csökkentendő, I. Sándor orosz cár Turku helyett Helsinkit tette meg a Finn Nagyhercegség fővárosául. A belvárost neoklasszicista stílusban építették újjá, Szentpétervár mintájára. 1827-ben Helsinkibe költözött az 1640-ben alapított Turkui Egyetem is, így megalapítva a Helsinki Egyetemet.
Az első vasútvonala 1862-ben Hämeenlinna felé épült, majd 1870-ben Helsinkit Szentpétervárral kötötte össze vonatközlekedés.
Amikor Finnország 1917-ben elnyerte függetlenségét, Helsinki maradt a főváros.
A második világháború alatt a Szovjetunió többször bombázta a várost, de az szerencsére kevés kárt szenvedett. Finnország egyike azon kevés európai államnak, amelyeket a világháború alatt nem foglaltak el, függetlenségét végig megtartotta.
1962-ben, a nagyhatalmak között folyó hidegháború ellenére itt rendezték meg a nyolcadik Világifjúsági Találkozót.
Az 1990-es évekre az Európai Unió egyik leggyorsabban fejlődő települése lett.
Helsinki több jelentős nemzetközi találkozó helyszínéül is szolgált. 1975-ben itt rendezték az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet (EBÉE, az EBESZ elődszervezete: Conference on Security and Cooperation in Europe (CSCE)), amely augusztus 1-jén a Helsinki Záróokmány aláírásával fejeződött be. 1990-ben az első szovjet-amerikai csúcstalálkozó is itt zajlott George H. W. Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnökök között.
Látnivalók:
- Finlandia Ház
- Finn Nemzeti Galéria
- Suomenlinna erődítménye
- Korkeasaari állatkert
- Linnanmäki vidámpark
- Piactér
- Természetrajzi Múzeum
- Iparművészeti Múzeum
- Olimpiai Stadion és Stadion Torony
- Temppeliaukio templom
- Alvar Aalto ház
- Szenátus tér és evangélikus katedrális
- Seurasaari Szabadtéri Néprajzi Múzeum, skanzen
- ortodox Uszpenszkij katedrális
- Svéd színház
- Finn Nemzeti színház
- Botanikuskert
- Parlament
- Elnöki palota
- Városháza
- Formatervezés (design) Múzeum
- Nemzeti Múzeum
- Kiasma Kortárs Művészetek Múzeuma
Helsinkiben rendezték az 1952-es XV. nyári Olimpiai játékokat (és az 1940-es Olimpia helyszíne is Helsinki lett volna).
Helsinkiben születtek, éltek és/vagy alkottak (többek között):
- Alvar Aalto építész és formatervező, várostervező
- Janne Ahonen síugró világbajnok
- Tony Arima profi jégkorongozó, finn bajnok
- Alexi Laiho finn zenész, a Children of Bodom metalegyüttes gitárosa
- Jori Lehterä profi jégkorongozó
- Paavo Nurmi hosszútávfutó
- Kimi Räikkönen Formula–1-es (világbajnok – 2007) versenyző (Espooban született)
- Teemu Selänne olimpiai ezüst- és bronzérmes, Stanley-kupa győztes profi jégkorongozó
- Jean Sibelius zeneszerző
- Jukka Suomalainen profi jégkorongozó
- Linus Torvalds a népszerű, Unix-szerű operációs rendszer, a Linux fejlesztésének elindítója
- Niko Vainio profi jégkorongozó
- A HIM tagjai
- A The Rasmus tagjai
- A Nightwish tagjai
- A Children of Bodom tagjai
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.