Ugrás

Sose juthatsz túl az elmén, ha folyton csak használod. El kell szánnod magad az ugrásra, és ez az ugrás a meditáció. A meditáció épp ezért mond ellent minden logikának és ésszerűségnek. És nem is lehet logikus; nem lehet csupán az értelemre leszűkíteni. Tapasztalnod kell.

Csak a tapasztaláson keresztül juthatsz tudáshoz. Ezért hát próbáld meg a következőt – ne gondolkozz róla, hanem próbáld meg: próbálj a szemtanúja lenni saját gondolataidnak.

Ülj le, lazítsd el magad, csukd be a szemed, és hagyd a gondolatokat futni, mint ahogyan a képek futnak a mozivásznon. Figyeld Őket, nézd őket, tedd őket a figyelmed tárgyává. Ha felmerül egy gondolat, figyeld meg alaposan. Ne gondolkozz róla, csak figyeld. Ha gondolkodni kezdesz róla, akkor már nem vagy a szemtanúja – és csapdában vagy. 

Dudál kint egy autó – felmerül benned egy gondolat: “jön egy autó” -, vagy ugat egy kutya, történik valami. Ne gondolkozz róla; csak figyeld a gondolatot. Felmerült, formát öltött egy gondolat Most ott van előtted. Aztán egyszer csak eltűnik. Egy másik gondolat lép a helyébe. 

Figyeld tovább ezt a gondolatfolyamot. Ha csak egy egyszerű pillanatra képes vagy figyelni a gondolatoknak ezt az áramlását anélkül, hogy gondolkoznál róla, akkor a szemtanúja leszel valaminek, és közben megismersz valamit Sajátos íze van ennek, más íze van, mint a gondolkodásnak – teljesen más. Kísérletezz vele. 

A vallás és a tudomány két külön világ, ám egy dologban hasonlítanak egymásra, és ez a dolog mindkettőben hangsúlyt kap: a tudomány kísérletezésen alapszik, és a vallás is. Csak a filozófia nem kísérletezik. A filozófia kizárólag gondolkozáson alapszik. A vallás és a tudomány egyaránt kísérletezésen alapszik: a tudomány tárgyakkal kísérletezik, a vallás pedig a szubjektivitásoddal.

A tudomány rajtad kívülálló dolgokkal kísérletezik, a vallás pedig közvetlenül veled kísérletezik. Ez nem könnyű dolog, mert a tudományban van az, aki kísérletezik, van a kísérlet és van a kísérlet tárgya. Tehát három dolog van: a tárgy, az alany és a kísérlet.

A vallásban egyidejűleg mindhárom te vagy. Te kísérletezel magadon. Te vagy az alany, te vagy a tárgy, te vagy a laboratórium. Ne gondolkozz tovább. Ugorj neki, kezdj bele valahol a kísérletezésbe. Akkor közvetlenül fogod érezni, hogy mi a gondolkodás és mi az szemtanúnak lenni.

És akkor majd rájössz, hogy nem csinálhatod egyszerre mindkettőt, mint ahogy nem tudsz egyszerre futni és ülni sem. Ha futsz, akkor nem tudsz ülni; akkor nem ülsz. Ha pedig ülsz, akkor nem. tudsz futni. Ha ülsz, a lábak nem mozognak. A futás a lábak mozgatásának az eredménye; az ülés nem. Inkább a lábak nem mozgatásának az eredménye. Amikor a lábak mozognak, akkor nem ülsz. Az ülés a lábak nem mozgásának az eredménye; a lábak mozgatásából futás következik. 

Ugyanez a helyzet az elmével is: a gondolkodás az elme működése; amikor pedig szemtanú vagy, akkor az elme nem működik. Amikor az elme nem működik, akkor szemtanú vagy, akkor tudatos vagy.