A Szépművészeti Múzeum Román csarnoka a város egyik legizgalmasabb és legrejtélyesebb belső tere. Hetven évig teljesen el volt zárva az érdeklődők elől, most azonban felújítják.
Így bukkantak rá a restaurátorok a freibergi kapu beépített gipszmásolata fölött, egy rozettában arra az időkapszulára, amely részletesen leírja, kik vettek részt annak idején a múzeum legszebb tereinek díszítésében.
A kis üvegben elhelyezett cédulán ez olvasható:
„A román terem festését tervezte Glaser János festő mester, a figurális részletek Reissmann Miksa festömüvésztöl készültek, a díszletfestések Beszédes Ottó festösegéd vezetése alatt készültek el. – Továbbá a két lépcsöház, a Díszterem, Michel Angelo terem, a Dór és a Ión termek festömunkái, szintén az itt nevezet festöktöl készültek. Ezen munkák kivitele 1903 október elejétöl 1904. junius végéig tartott. –
Ezen okmányt ide elhelyeztem mielött az állványt a teremböl lebontották. –
1904. május hó. 28-án Beszédes Ottó”
Glaser János a korszak keresett díszítőfestője volt, a legismertebb munkái közé tartozik a Bakáts téri templom, valamint a dobozi Wenckheim-kastélyhoz tartozó templom és sírbolt díszítése.
A Bécsben és Berlinben tanult Reissmann Károly Miksa a századforduló népszerű művésze volt, tájképei és zsánerei ma is szerepelnek az aukciós házak kínálatában.
Beszédes Ottónak köszönhetők többek között a szegedi dóm ornamentális díszei.
Nyugodtan állíthatjuk, hogy a korszak legjobbjait alkalmazták Schickedanz Albert épületének kifestéséhez. (Lotz Károly hajlott kora miatt nem tudott eleget tenni a felkérésnek, ő 1904-ben el is hunyt.)
Valószínűleg ez adta az ötletet, hogy a termek jelenkori rekonstrukcióját irányító szakemberek neve is bekerül majd egy új időkapszulába, amelyet pontosan ott fognak elhelyezni, ahol a régit megtalálták.
Illusztrációk: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.