Utazzunk – Helsinki

Helsinki Finnország fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Az Economist Intelligence Unit 2013-as rangsora szerint a világ nyolcadik legélhetőbb városa.^[2]

Finnország déli részén, kelet-nyugati irányban középen, a Balti-tenger mentén a Finn-öböl partján fekszik. Számos öböl és félsziget tagolja, valamint 315 sziget is található a területén. 

Helsinkit I. Gusztáv svéd király alapította a Vantaa folyó torkolatánál, a rivális Hanza-várost, Tallinnt ellensúlyozandó. 1550. június 12-én adta parancsba Rauma, Ulvila, Porvoo és Tammisaari polgárai számára, hogy költözzenek az új városba; ezt a napot tekintjük a város alapítási dátumának.

1643-ban a város a jelenlegi helyére, délebbre költözött, biztonságosabb és kényelmesebb kikötőt nyújtva a hajósoknak.

A környék svéd-orosz, német-balti háborúi miatt Helsinki stratégiailag fontos ponttá vált. A svédek és az oroszok többször elfoglalták egymástól a várost. 1809-ben Finnországot a győztes Oroszországhoz csatolták, mint független Finn Nagyhercegséget.

1812. április 8-án a svéd befolyást csökkentendő, I. Sándor orosz cár Turku helyett Helsinkit tette meg a Finn Nagyhercegség fővárosául. A belvárost neoklasszicista stílusban építették újjá, Szentpétervár mintájára. 1827-ben Helsinkibe költözött az 1640-ben alapított Turkui Egyetem is, így megalapítva a Helsinki Egyetemet.

Az első vasútvonala 1862-ben Hämeenlinna felé épült, majd 1870-ben Helsinkit Szentpétervárral kötötte össze vonatközlekedés.

Amikor Finnország 1917-ben elnyerte függetlenségét, Helsinki maradt a főváros. 

A második világháború alatt a Szovjetunió többször bombázta a várost, de az szerencsére kevés kárt szenvedett. Finnország egyike azon kevés európai államnak, amelyeket a világháború alatt nem foglaltak el, függetlenségét végig megtartotta.

1962-ben, a nagyhatalmak között folyó hidegháború ellenére itt rendezték meg a nyolcadik Világifjúsági Találkozót.

Az 1990-es évekre az Európai Unió egyik leggyorsabban fejlődő települése lett.

Helsinki több jelentős nemzetközi találkozó helyszínéül is szolgált. 1975-ben itt rendezték az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet (EBÉE, az EBESZ elődszervezete: Conference on Security and Cooperation in Europe (CSCE)), amely augusztus 1-jén a Helsinki Záróokmány aláírásával fejeződött be. 1990-ben az első szovjet-amerikai csúcstalálkozó is itt zajlott George H. W. Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnökök között.

Látnivalók:

• Finlandia Ház
• Finn Nemzeti Galéria
• Suomenlinna erődítménye
• Korkeasaari állatkert
• Linnanmäki vidámpark
• Piactér
• Természetrajzi Múzeum
• Iparművészeti Múzeum
• Olimpiai Stadion és Stadion Torony
• Temppeliaukio templom
• Alvar Aalto ház
• Szenátus tér és evangélikus katedrális
• Seurasaari Szabadtéri Néprajzi Múzeum, skanzen
• ortodox Uszpenszkij katedrális
• Svéd színház
• Finn Nemzeti színház
• Botanikuskert
• Parlament
• Elnöki palota
• Városháza
• Formatervezés (design) Múzeum
• Nemzeti Múzeum
• Kiasma Kortárs Művészetek Múzeuma

Helsinkiben rendezték az 1952-es XV. nyári Olimpiai játékokat (és az 1940-es Olimpia helyszíne is Helsinki lett volna).

Helsinkiben születtek, éltek és/vagy alkottak (többek között):

• Alvar Aalto építész és formatervező, várostervező
• Janne Ahonen síugró világbajnok
• Tony Arima profi jégkorongozó, finn bajnok
• Alexi Laiho finn zenész, a Children of Bodom metalegyüttes gitárosa
• Jori Lehterä profi jégkorongozó
• Paavo Nurmi hosszútávfutó
• Kimi Räikkönen Formula–1-es (világbajnok – 2007) versenyző (Espooban született)
• Teemu Selänne olimpiai ezüst- és bronzérmes, Stanley-kupa győztes profi jégkorongozó
• Jean Sibelius zeneszerző
• Jukka Suomalainen profi jégkorongozó
• Linus Torvalds a népszerű, Unix-szerű operációs rendszer, a Linux fejlesztésének elindítója
• Niko Vainio profi jégkorongozó
• A HIM tagjai
• A The Rasmus tagjai
• A Nightwish tagjai
• A Children of Bodom tagjai

Helsinki: Rautatientori