Utazzunk – Mauritius

Mauritius egy kicsiny szigetállam az Indiai-óceánban, Madagaszkártól 900 km-re keletre.

Két nagyobb és több apró szigetből áll. 

Mauritiust, Rodriguezt, a Franciaországhoz tartozó Réuniont és egy sor kisebb szigetet Mascarenhas-szigetcsoport néven foglalunk össze. Rodriguez Afrika legkeletibb pontja.

A fő sziget észak-déli irányban 58 km, kelet-nyugati irányban 47 km, kerülete 330 km.

Éghajlata szubtrópusi. A nyár decembertől júniusig, a tél júliustól szeptemberig tart. Nyáron az átlaghőmérséklet 30 °C körül van, télen éjszaka 17 °C, kora délután 24 °C körül. A kettő között – szeptembertől novemberig – az átlaghőmérséklet 25 °C és 28 °C között van.

„Isten először megalkotta Mauritiust, majd lemásolta és létrehozta belőle az Édenkertet.” – Rudyard Kipling

Közel 900 fajta virágos növény és páfrány található, de a növények közül kb. 200 fajta sajnos közel áll a kipusztuláshoz. 44 őshonos állat élt a szigeteken, de sajnos 21 faj már kihalt és továbbiak állnak a kipusztulás szélén. Ezen folyamat megállítására létrehozták a Black River Gorges Nemzeti Parkot, az őshonos madarak és denevérek számára.

A Gerald Durrell zoológus és író által 1963-ban alapított JWPT (Jersey Wildlife Preservation Trust) tagjai fogságban szaporítják a veszélyeztetett állatokat, felnevelik, majd szabadon engedik őket.

A tengerben óriásteknősök, dugongok és halak élnek, a szárazföldön madarak és gyümölcsevő denevérek. A gyümölcsevő denevérek a Black River rezervátumban élnek.

Itt élt a röpképtelen dodó, ami az oktalanul kiirtott állatok szimbólumává vált. 

Nem voltak őslakosok a szigeten. A 10. században arab hajósok többször is kikötöttek a parton. A szigetnek a Dina Robin nevet adták.

1500-ban a portugálok fedezték fel újra a szigetet. Ilha do Cirne (Hattyú-sziget) névre keresztelték, de nem telepedtek le. 1512-ben brit tengerészek találtak a szigetre.

1598-ban a hollandok birtokba vették, és a dél-afrikai Oranje állam kormányzója – Maurits von Nassau – után a Mauritius nevet adták neki.

1715-ben megérkeztek a franciák, akik az Îsle de France nevet adták a szigetnek. 1719-ben XV. Lajos az Indiai Társaságnak adta a szigetet.

1790-ben a telepesek üdvözölték a nagy francia forradalmat. 

1810-ben a franciák Vieux Grand Port-nál megnyerték a tengeri csatát, de az angolok partra tudtak szállni Cap Malheureux-nél, és elfoglalták a szigetet. A franciák elfogadták az angolok feltételeit, így megtarthatták földjeiket és kultúrájukat.

1832 óta a hivatalos nyelv az angol, de franciául még mindig többen beszélnek.

1835-ben végleg eltörölték a rabszolgaságot. 

1934-ben megjelent a sziget első saját pénze, a rúpia. 

1967-ben a szigetlakók a Munkáspárt által támogatott függetlenségre szavaztak.

1992-ben Mauritius államformája köztársaság lett. A kormányzó köztársasági elnök lett.

A lakosság 68%-a indiai, 27%-a kreol, 3%-a kínai és 2%-a francia. A lakosság összetételéből adódóan a miniszterelnök mindig indiai. Európai, indiai, kínai és afrikai kultúra található a szigeten. Ezek a kultúrák anélkül, hogy összeolvadnának, békésen élnek a szigeten.

Az üzleti életben együtt dolgoznak a különböző származású emberek, de hétvégére mindenki visszavonul saját, hagyományos világába.

A népesség sokszínűségéből adódóan a kultúra és a vallás is sokszínű. Láthatóak templomok, mecsetek, kínai pagodák, de buddhista sztúpa is. A sokszínűség a zenében és a konyhaművészetben is megmutatkozik.

A sziget északi részén többnyire fehér homokos tengerpartot és lagúnákat találunk. Itt található a főváros, Port Louis is, ahol sok vallási épület – katedrális, templomok, pagodák és mecsetek – tekinthető meg. Főtere a Place des Armes.