1. Az operában végig énekelnek. Ha valaki abbahagyja akár egy pillanatra is, hálából rögtön meg kell tapsolni.
  2. Az operák alaptörténete a következő: két kövér ember szerelmes egymásba és a végén egyikük vagy mindkettő meghal. Őket kell a leghangosabban megtapsolni. Ha nem halnak meg, vígoperáról beszélünk.
  3. Az operák általában nem szinkronizáltak, de a szereplők gesztusaiból is kitalálható a történet. – Ha mellükre szorítják a kezüket, mint Lajcsi, szerelmesek, – ha a plafonra néznek: boldogok, – ha a padlóra: szomorúak, – ha pedig a kardjukat csapkodják: kardozni akarnak valakivel. – a gonosz általában gonoszan néz, vagy ki van vastagítva a szemöldöke.
  4. Aki a legmagasabb hangon énekel, az keresi a legtöbbet, mind a férfiaknál mind a nőknél.
  5. Mivel az operákat régen írták, a szövegírók többsége szerencsére már nem kap pénzt az idióta dalszövegekért.
  6. A jó és a gonosz kövér nőket a ruhájukról lehet megkülönböztetni: a jó kövér nőnek ugyanis általában jobban kivan a melle.
  7. A zenészek nem azért vannak egy árokban, mert szar számokat fognak játszani, hanem azért, hogy látsszanak az énekesek.
  8. Ne aggódjunk, senkit sem ölnek meg annyira, hogy a halála előtt ne tudjon még tíz percet énekelni!

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.