Utazzunk – Kiribati

Kiribati az Egyenlítő mentén elhelyezkedő 33 korallszigetből áll (ebből 21 lakott, egyikük neve Kiritimati, vagyis Karácsony-sziget), félúton Hawaii és Ausztrália között.

A szigetcsoport korábbi neve Gilbert-szigetek volt. A Nagy-Britanniától való önállóság 1971-es, majd a teljes függetlenség 1979-es kikiáltása után felvették a Kiribati, ejtsd: [‘kiribas] nevet. Ugyanekkor az Amerikai Egyesült Államok a szigetcsoport egy részét (Phoenix és Line-szigetek) érintő területi követeléséről lemondott, és barátsági szerződést kötött az új állammal.

Napjainkban szigeteinek létét erősen fenyegeti a globális felmelegedés és az ezzel járó tengerszint-emelkedés. Kiribati az első ország lehet, amely emiatt eltűnik a Földről.

Az északnyugat-délkeleti irányban sorakozó szigetek lesüllyedt vulkáni kúpok tetején kialakult korallképződmények – úgynevezett atollok -, amelyek egy-egy központi lagúnából és a körülötte gyűrű alakban elrendeződött kisebb-nagyobb korallszigetekből állnak.

Éghajlata trópusi óceáni

A ma Kiribatinak nevezett térséget óceániai nyelveken beszélő mikronéziaiak népesítették be i.e. 3000 – i.sz. 1300 között. 

A szigeteket brit és amerikai hajók látogatták először a 18. század végén és a 19. század elején. 

A 19. század elején nyugati bálnavadászok, kereskedelmi hajók és rabszolga-kereskedők látogatták a szigeteket, behozták a betegségeket és a tűzfegyvereket.

1892-ben Gilbert-szigeten a helyiek egyetértésével brit védnökség lett a közeli Ellice-szigettel együtt. Gilbert és Ellice-szigetek 1916-ban lett koronagyarmat. Kirimati (Karácsony-sziget) 1919-ben lett a gyarmat része, Phoenix-sziget pedig 1937-ben.

Tarawa atollt és a Gilbert-szigetcsoport egyéb részeit megszállták a japánok a második világháborúban. Tarawán vívták az amerikai tengerészgyalogosok történetük legvéresebb csatáját. 

Kiribati szigeteinek egy részét, különösen a távoli Line-szigeteket, korábban az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia nukleáris kísérleti terepként használta. Itt az 1960-as években több hidrogénbombát robbantottak.

1978-ban Ellice-sziget önálló ország lett Tuvalu néven. A Gilbert-szigetek Kiribati néven lett független 1979. július 12-én.

A röviddel a függetlenség után aláírt és 1983-ban hatályba lépett tarawai szerződés értelmében az Amerikai Egyesült Államok lemondott minden igényéről a ritkán lakott Phoenix-szigettel kapcsolatban és elismerte, hogy a Line-szigetek Kiribati területének része.

Az ország nyugati területei 24 órával előrébb jártak a keleti területeknél, ennek következtében a két terület között csak a hét 4 napján volt lehetséges a hivatalos kereskedelem.

Ezért 1995. január 1-jén Kiribati törvénnyel helyezte odébb a dátumválasztó vonalat a Line-szigetcsoporttól kb. 2000 km-re keletre (a 150° hosszúsági fokon is túl), hogy az országot a továbbiakban ne ossza ketté a dátumválasztó vonal. Csak később jöttek rá, hogy ennek következtében Kiribati lett a világ első országa, amelyen beköszöntött az új évezred. Ez jelentős turisztikai esemény volt.

2012-ben az államfő tárgyalásokat kezdett a Fidzsi-szigetekkel, ahol 5000 hold földet kíván vásárolni Vana Levu szigetén népe számára, ugyanis Kiribati néhány évtized múlva a tengerszint emelkedése nyomán eltűnik.

Lakossága 93.533 fő.

A lakosság 99%-a mikronéz, 0,8% polinéz és 0,2% európai.

A többség keresztény (55,3%). A katolikusok aránya 35,7%, a protestánsoké 3,1%. A bahai vallásban a lakosság 2,2%-a hisz.