Bergen Norvégia délnyugati partján fekszik, Hordaland megyében, amelynek a székhelye is. A várost Norvégia világhírű fjordjainak kapujaként is említik, illetve Vestlandet országrész fővárosaként emlegetik.

Bergen az esernyők városa, évente átlagosan 213 nap esik csapadék. Az átlagos éves csapadékmennyiség 2250 mm.

Bergent 1070-ben alapították Olav Kyrre király uralkodása alatt, régi neve Bjørgvin volt. A középkorban Skandinávia egyik legfontosabb városa volt. Itt történt Skandinávia első koronázása 1163-ban: V. Magnus norvég királyt koronázták meg és a középkori Norvégia (Norgesveldet) fővárosa is volt 1314-ig. A 13. század végétől a Hanza-szövetség egyik legfontosabb telepe (kontor) működött itt, főként az északi partokról érkező szárított tőkehal miatt.

A német kereskedők külön városrészben éltek. A Hanza-házakat 1979-ben nyilvánította az UNESCO a világörökség részévé. 

A 15. században számos kalóztámadást élt át a város, és 1429-ben felégették a királyi várat és a város nagy részét.

1536-ban a király elérte, hogy a németek előjogai megszűnjenek. Bergen továbbra is Skandinávia legnagyobb városa volt, és 1850-ig a legnagyobb maradt Norvégiában. Az északi partokkal való kereskedelem monopóliumát 1789-ig őrizte meg.

1916-ban a város nagy része egy tűzvész martalékává vált. A második világháború alatt, 1940. április 9-től német megszállás alatt volt. 1972-ben egyesítették a szomszédos településekkel, és elveszítette megyei jogait.

Ma itt található Norvégia legnagyobb és egyben Európa egyik legnagyobb személykikötője.

Bergen: Festplassen − Vågen

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.