Utazzunk – Madagaszkár

Madagaszkár szigetország az Indiai-óceánon, az Afrikai kontinens délkeleti partjánál. 

Az itteni őshonos népnek a malgasok számítanak.

A 19. században a francia-hova háborúban Franciaország annektálta Madagaszkárt, azaz egyesítette magával, ezzel az ország szuverenitása megszűnt. 1960. június 14-én jött csak el a független állam kikiáltása, melynek neve Malgas Köztársaság volt. A mai Madagaszkári Köztársaság 1992 óta létezik hivatalosan, az államforma parlamentáris köztársaság és a főváros Antananarivo.

2011-ben az ország népessége becslések szerint közel 22 millió fő, és ennek majd 90 százaléka él kevesebb mint napi két dollárból. Madagaszkár nyelve, a malgas az ausztronéz nyelvcsaládba tartozik, bár az országnak két hivatalos nyelve van, a lakosság túlnyomó többsége az ausztronéz nyelvcsaládba tartozó malgas nyelvet beszéli. A másik hivatalos nyelv a francia. 

Legújabb kutatások azt mutatják, hogy az emberek Madagaszkárt alig 800 körül népesítették be.

Az európaiakkal az első kapcsolatfelvétel 1500-ban volt, amikor Diogo Dias portugál kapitány elérte a szigetet.

1774-től 1824-ig Madagaszkár kalózok, köztük amerikai kalózok vadászterülete volt, akik madagaszkári rizst szállítottak Dél-Karolinába. 

Az 1790-es évektől kezdve merina uralkodók kiterjesztették hegemóniájukat a sziget legnagyobb részére, beleértve a partvidéket is. 1817-ben a merina uralkodó és Mauritius brit kormányzója megállapodott a rabszolga-kereskedelem betiltásáról, amelynek pedig fontos szerepe volt Madagaszkár gazdasági életében. 

Franciaország 1883-ban megtámadta Madagaszkárt az első francia-hova háborúban.1890-ben a britek hivatalosan tudomásul vették a Madagaszkár feletti francia védnökséget.

A második világháború idején madagaszkári katonák harcoltak Franciaországban, Marokkóban és Szíriában. 

1947-ben több hónapig tartó nemzeti felkelés tört ki a franciák ellen.1958. október 14-én kiáltották ki a Malgaszi Köztársaságot autonóm államként a Francia Közösségen belül. Az ideiglenes kormány időszaka az alkotmány 1959-es elfogadásával és a teljes függetlenség 1960. június 26-i kikiáltásával ért véget.

1990 óta a természeti világörökség része Tsingy de Bemaraha Természetvédelmi Terület. 

Madagaszkár éghajlata trópusi. Az uralkodó passzátszél keletről fúj, emiatt a szigetnek van szélnek kitett és szélárnyékos oldala. A szélnek kitett keleti oldalon az évi csapadékmennyiség maximuma 4000 mm, ami a nyugati oldalon 500 mm-re csökken. Két évszak van. A forró esős évszak, ami novembertől áprilisig tart, és az év többi részére pedig hűvösebb, szárazabb időjárás jellemző. Időnként trópusi ciklonok pusztítanak.

Madagaszkár szigete nagyon régen elvált minden más kontinenstől. Indokolható álláspont szerint tulajdonképpen önálló kontinensnek számít. Emiatt élővilága igen egyedi. Nagyjából 10 000 növényfaj él a szigeten, és ennek 90% endemikus, azaz csak itt található meg. 

Madagaszkár népessége nagyrészt afrikai és ausztronéz származású, ám a kultúrán keresztül észrevehető ausztronéz kisebbség a hegyekben él.

A malgas nyelv (a francia és az angol mellett) Madagaszkár hivatalos nyelve, 13 millióan beszélik a szigeten. A nyelvészek először úgy gondolták, hogy ez a nyelv az afrikai nyelvek családjába tartozik, de kiderült, hogy igazából egy maláj-polinéz nyelv. Valószínűleg az indonéziai bevándorlóktól származik, akik kb. 800 éve érkeztek a szigetre.

• 52% helyi vallású
• 23% római katolikus
• 18% Protestáns
• 7% muzulmán

Madagaszkár jellegzetessége a mindenütt elterjedt, igen intenzív őskultusz. A sírok megépítésére gyakran több pénzt és időt fordítanak mint a lakóházakra. Az ország lakóinak legfontosabb ünnepe a famadihana, a „halottak feltámadásának ünnepe”.